Eladó ingatlana van? Íme néhány előny, hogy miért a Belvárosi Ingatlaniroda szolgáltatásait vegye igénybe.
- Évek óta az ingatlanközvetítésben dolgozó, tapasztalt kollegák segítenek az eladásban
-
Irodánk Békéscsaba belvárosában, a sétálóutcán, könnyen megközelíthető helyen található
-
Jól működő internetes oldalakon, és újságokban hirdetünk
-
Az értékesítési folyamat elejétől egészen a kulcsátadásig segítséget nyújtunk az ügyfeleinknek
-
A régióban a legkedvezőbb feltételekkel, alacsony sikerdíjjal vállaljuk a közvetítést
-
Semmiféle kockázattal nem jár, ha minket bíz meg, ugyanis CSAK SIKERES ELADÁS ESETÉN jár irodánknak a jutalék, amennyiben nem az általunk közvetített vevő veszi meg a lakását, házát, úgy semmivel nem tartozik felénk
-
Ha megváltoztak életkörülményei, és mégsem eladó az ingatlan, úgy a szerződés megszüntetésekor sem számolunk fel semmilyen költséget
-
Leinformált, fizetőképes érdeklődőket közvetítünk Önhöz, akiket mindig személyesen kikísérünk, az ingatlan címét nem adjuk ki
-
Regisztrált ügyfeleink lehet, hogy épp az Ön ingatlanára várnak, kérem keressen minket bizalomma
-
Az eladó lakást, házat, telket előre megbeszélt időpontban megnézzük, megismerkedünk a körülményekkel, amelyek az eladást befolyásolják
-
Ezután segítünk a tulajdonosoknak a reális piaci ár kialakításában, elmondjuk tapasztalatainkat, tippjeinket ahhoz, hogy eredményesen tudjuk elkezdeni a közös munkát
-
A lehetőségeinket megismerve a tulajdonosok kiválaszthatják a nekik leginkább kedvező szerződéstípusainkat, megoldásainkat
-
Amennyiben az együttműködés keretei körvonalazódtak, felvesszük az eladó ingatlan adatait, fényképeket, alaprajzot készítünk
-
Innentől kezdve tudjuk a hirdetései felületeinken hirdetni, és meglévő ügyfeleinknek ajánlani az értékesíteni kívánt lakást, házat
-
Érdeklődés esetén a tulajdonossal előre egyeztetett időpontban kikísérjük a vevőket Önökhöz
-
Segítséget nyújtunk a feleknek az alku folyamán, a végleges vételár kilalakításában
-
A teljes jogi, és földhivatali ügyintézést magunkra vállaljuk
-
Ha a vásárlásra szánt összeg, és elképzelések is körvonalazódtak, vagy egy jó ajánlat esetén az ingatlanvásárlás mellett döntene befektetésként, kérem keressék a Belvárosi Ingatlanirodát bizalommal.
-
Igényét adatbázisunkban regisztráljuk, természetesen DÍJMENTESEN
-
A kínálatunkból kiválasztott ingatlanokat a tulajdonosokkal történő előzetes egyeztetés után a helyszínen megmutatjuk
-
Ajánlattétel után segítünk a kiválasztott ingatlan végleges vételárának kialakításában az alku során, mindezt természetesen DÍJMENTESEN
-
Ha éppen egyik ajánlatunk sem felel meg az igényeinek, a hetente irodánkba újként bekerülő ajánlatainkról kérésére emailben vagy telefonon tájékoztatjuk
-
Személyi jövedelemadózásra vonatkozó szabályok ingatlaneladás esetén: A lakóingatlanok átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka az utóbbi időszakban csökkent, tehát lakások esetén a szerzést követő tizenötödik év helyett már az ötödik évtől nem kell jövedelemként figyelembe venni. A nem lakásingatlanok átruházásából származó jövedelmek adóköteles időszaka továbbra is 15 év marad. Pl.: garázs, üdülő, zártkert, stb.. Az ennél rövidebb ideje vásárolt lakóingatlan esetében pedig csak a keletkezett haszon bizonyos százaléka után kell adót fizetni. Tehát az akkori vételi és a mostani eladási ár különbözete (amennyiben többért adjuk el, mint a szerzési érték) az adószámítás alapja. A 2013. évi ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából keletkező jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
-
Vagyonszerzési illeték: Az érvényben levő szabály szerint a lakóingatlanok vásárlása után fizetendő illeték mértéke a teljes vételár után egységesen 4%, melyet az ingatlan adásvételi szerződésben foglalt vételára után kell megfizetni. Egyéb ingatlan (pl. garázs, üdülő) vétele esetén az illeték mértéke szintén 4%. Az illetéket az adásvételi szerződés földhivatalba érkezése után szabják ki, várhatóan pár héten belül. Illetékkedvezmények igénybevételére vonatkozó igényt az adásvételi szerződésbe bele kell foglalni. Részletfizetési kérelem beadására lehetőség van.
-
Illetékfizetési kedvezmények: lakások egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
-
Ingatlan vásárlása esetén, ha a vevő egy másik ingatlant a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül elad, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Fontos, hogy a különbözet utáni illetéket a jelenlegi szabály értelmében csak akkor kell fizetni, ha az eladott ingatlan értéke kisebb, mint a vásárolt ingatlané, tehát többért vásárolunk, mint amennyiért eladtunk ingatlant.
-
Az illeték megfizetése alól mentesül a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának vásárlója. 15 és 30 millió forint közötti forgalmi érték esetében illetéket kell fizetni a forgalmi érték 15 millió forintot meghaladó része után. Az illeték mértéke ebben az esetben 4%. 30 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetében nincs kedvezmény, a teljes érték után illetéket kell fizetni a használt lakásokra irányadó szabályok szerint.
-
A 35 év alatti vevő első lakástulajdon megszerzésekor 50 százalékos illetékkedvezményt vehetünk igénybe, melynél megszűnt az eddigi maximum 40 ezer forintos kedvezményhatár. Fontos az is, hogy korábban 8 millió forint alatti lakásértéknél lehetett ezt a kedvezményt érvényesíteni, most ez az értékhatár 15 millió forint.Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.
-
Lakóház építésére alkalmas telek illetékmentességének megállapításánál változatlanul 4 év áll rendelkezésre a ház felépítésére, aki azonban a bejelenti erre vonatkozó igényét, annak 4 évről 6 évre nőhet a határidő. Amennyiben ez alatt nem történik meg a telek beépítése, úgy az illeték 10%.
INGATLAN ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Az adásvételi szerződés fogalma
Az ingatlan adásvételi szerződés két fél, az eladó és a vevő között jön létre. A szerződések lehetnek több alanyúak , több eladó és több vevő is szerepelhet a szerződésben. Olyan kölcsönös és egybehangzó akarat nyilvánításnak kell tekinteni az adásvételi szerződést, amely alapján az eladónak kötelezettsége keletkezik arra, hogy valamely dolog tulajdonát átruházza a vevőre, és a dolgot a vevő birtokába bocsássa, a vevő pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére köteles. Az adásvételi szerződés tartalmát tekintve valamely dolog tulajdonjogának átruházása pénz,- azaz vételár - ellenében..
Adásvételi szerződés alanya
csak a polgári jog által jogképességgel felruházott jogalany lehet. A jogképesség azt jelenti, hogy valaki a polgári jogviszonyban jogokat szerezhet, és kötelezettségek terhelhetik
Több eladó esetén a dolog közös tulajdonban áll, és csak a tulajdonostársak egyhangú határozattal dönthetnek az eladásról. Minden tulajdonos kizárólagosan rendelkezik a tulajdoni hányadával. Ennek arányában illeti meg őket a vételár.
Több vevő estén, meg kell határozni milyen hányadban fogja megilletni őket a megvásárolt dolog feletti tulajdonjog, és terheli a vételár ( az illeték stb. ) viselése. Úgy is szerepelhetnek kettőnél többen egy szerződésben, hogy harmadik személy részére kell teljesíteni, vagy harmadik személy lesz a jogosult, az ő javára kötik a szerződést. Harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezhet, hogy az erről való értesítése megtörtént
Az adásvétel tárgya
Az adásvételnek nemcsak dolog lehet a tárgya, hanem például egy gazdasági társaságban a tagot megillető üzletrész is. A követelés vásárlásaként emlegetett faktoring ügylet is lehet tárgya az adásvételnek. A tulajdonjog tárgyai lehetnek még jogok,értékpapírok, és dolog módjára hasznosítható energiák. Tehát minden birtokba vehető dolog a tulajdonjog tárgya lehet
Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének elengedhetetlen kelléke, a szerződés írásba foglalása. Ez tartalmazza:
· a felek nevét és adatait, állampolgárságát
· az ingatlan helyrajzi számát, címét , területe nagyságát , esetleges terheit
· a vételár összegét, pénznemét és a fizetés feltételeit
· a szerződés lényeges tartalmát: birtokba, és tulajdonba adás időpontját, a tulajdon átruházási szándékot
· a felek nyilatkoznak elidegenítési és szerző képességükről
· ha a szerződés érvényessége harmadik személy, vagy hatóság jóváhagyásától függ ennek megjelöléséről
· Dátum aláírás
Fogalmak
· Elővásárlási jog: csak akkor érvényesül, ha a tulajdonos adásvétellel kívánja a dolgot elidegeníttetni. Annyit jelent,hogy az elővásárlási jog jogosultját minden más vevővel szemben elsőbbség illeti meg, ugyan-olyan feltételek mellett. A tulajdonos felhívja a jogosultat, hogy meghatározott időn belül válaszoljon él-e ezen jogával.
· Megtekintésre vétel: a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ, aki a szerződés megkötésekor még nem látta a dolgot, és a megtekintés után nyilatkozik kívánja-e a korábban kötött szerződés hatálybalépését.
· Minta szerinti vétel: a felek a szerződés tárgyának a minőségét határozzák meg a fajta sajátosságai szerint.
· Próbára vétel: a vevő kipróbálásra veheti át a dolgot. Ez magában foglalja a birtoklás és a használat jogát.
· Visszavásárlási jog: kikötésére akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos kénytelen eladni valamilyen dolgát, de biztosítani akarja magát, hogy ha később lehetősége lesz rá visszaszerezhesse. Legalább 5 évre kell kikötni.
· Vételi jog – opció: jogosultja bárki lehet, nemcsak a dolog korábbi tulajdonosa. A jogosult egyoldalú nyilatkozatával közli a tulajdonossal vételi szándékát és a közléssel létrehozhatja a szerződést a vételi joggal terhelt dologra.
· Előleg: a vételár első részlete. A szerződés ha nem jön létre, az előleg a vevőnek visszajár.
A szerződést biztosító gyakoribb mellékkötelezettségek:
· Foglaló: a vevő adja vételi szándéka komolyságának bizonyítékául. A szerződés meghiúsulásakor, ha az a vevő hibájából hiúsult meg, elveszti, amennyiben az eladói oldal magatartása miatt, úgy a vevőnek a foglaló összegének kétszeresét kell visszafizetni.
· Zálogjog: a vevő fizetésképtelenségének kockázatát csökkenti. Lényege, hogy a jogosult pénzben meghatározott követelésének biztosítására a zálogtárgyból - más követeléseket megelőzően- kielégítést nyerhet, ha a kötelezett nem teljesít. Ingatlant terhelő bármilyen típusú zálogjog létesítéshez a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjog ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
· Bankgarancia: A bankgarancia háromszemélyes jogviszony, melyben a vevő áll szerződéses kapcsolatban a bankkal. Kedvezményezett az eladó. Ha az eladó teljesít, de a vevő nem, a bank köteles a vételárat kifizetni az eladónak.
· Kezesség: valamely személy biztosítékot nyújt arra, hogy teljesíti a vételár kifizetését, a vevő fizetésképtelensége esetén. A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
· Kötbér: az eladó kötelezettségének a biztosítására szolgál. Csak írásban lehet érvényesen kikötni.
Az adásvételi szerződés megszűnése :
· Elállás: a szerződéskötésre visszamenő hatállyal, egyoldalúan szünteti meg a szerződést, az egyik f él .
· A szerződés felbontása: a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a szerződést a szerződés .A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszajárnak.
· Megszüntető szerződés: a felek közös megegyezéssel a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést, és számolnak el egymással.
Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetve a szerződés megkötése után körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése többé nem várható el.
Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.
A még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti az alábbi esetekben:
· ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
· ha az a felvetés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;
· ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozó az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
Nincs helye visszakövetelésnek, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, illetve ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
Ajándékozási illeték
Tárgya:
- ingatlan ajándékozása
- ingó ajándékozása
- vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.
A felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása nem történt, de a megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 Ft-ot meghaladja.
KAPCHaszonélvezeti jog.
KAPCSOLAT
NAVIGÁCIÓ A Polgári Törvénykönyv így határozza meg:„Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és a hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. „ A tulajdonos tehát csak akkor használhatja saját céljaira az ingatlant, ha ahhoz a haszonélvező kifejezetten hozzájárul.
Ez annyit jelent, hogy akié a haszonélvezeti jog az ingatlant úgy használhatja, mintha a sajátja lenne, noha nem ő a tulajdonos. A hasznok szedése azt jelenti, hogy jogosult az ingatlant pl, bérbe adni és az ebből származó bevételt (haszon)felhasználhatja (élvezet) Ha a tulajdonos bejelenti, hogy ő maga szeretné az ingatlant (vissza)bérelni, a haszonélvező köteles az ingatlant a tulajdonosnak bérbe adni.
A haszonélvezeti jog a haszonélvezőt –legfeljebb- élete végéig illeti meg, ezért holtig tartó haszonélvezeti jognak is nevezik.
A haszonélvező kötelezettsége az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi számlák fizetése,és egyes karbantartási munkák elvégzése: pl. festés-mázolás. Köteles megtéríteni a hibájából bekövetkezett károkat: tűz-, víz-, üvegkár, a dolog fenntartásával járó terheket és közterheket, valamint a dolog használatával járó kiadásokat. Nem kell azonban megfizetnie a tulajdonosnak az ő normál használata során keletkezett értékcsökkenést, avulást.
Azokat a károkat, melyek nem a haszonélvezőnek felróható okból következtek be, a tulajdonos viseli: viharkár, betörés, földrengés stb. saját költségén kell helyreállítania a felsoroltakból eredő rongálódásokat. A tulajdonos viseli a hatósági ellenőrzések költségeit: kéményseprés, a gáz hatósági felülvizsgálatának költsége. A haszonélvezet megszűnésével a tulajdonosra szállnak át a közművek- és átírásuk költségei.
A haszonélvezeti jog bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba, ezzel keletkezik. A tulajdonos személyében beállott esetleges változástól függetlenül fennmarad. A haszonélvező halálával, és az ingatlan nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
A haszonélvezet megszűntével a dolgot vissza kell adni a tulajdonosnak. A haszonélvező felel a dologban bekövetkezett károkért , ha nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható. A haszonélvező a haszonélvezet megszűnésekor köteles elszámolni a tulajdonossal. A haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dologgal, gazdasági felszereléssel,és állat állománnyal. A hiányt pótolni kell, ha ez nem lehetséges meg kell téríteni az értékét. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségei megtérítését.
A haszonélvezeti jog keletkezhet jogszabálynál-, hatósági-, vagy bírósági rendelkezésnél fogva. Jogszabálynál fogva keletkezik az özvegyi haszonélvezeti jog. Házastársa halálával automatikusan megilleti az özvegyet. Újbóli házasságkötésévig, illetve halálig tart.
Ha a dolog egészben, vagy jelentős részében elpusztul a tulajdonos azt nem köteles helyreállítani, a haszonélvezeti jog ilyenkor is megszűnik, de feléled , ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép. a haszonélvezet erre is kiterjed.
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de átengedheti a gyakorlását ellenérték fejébent, ha –azonos feltételek mellett- nem tart igényt a használatra a tulajdonos.
A használat jogánál fogva saját és családja szükségleteinek mértékéig a jogosult használhatja és hasznait szedheti. A használatot másnak ne,m engedheti át.
A h
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS
Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.
Az egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot.
Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot kérhet.
Az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.
A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, a bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását vagy megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély).
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetni.
<span style="font-size: 9.0pt; font-